Az 5,7 hektáron elterülő, barokk- és tájkerti viszonylatban is aprónak mondható kertben az ökoszisztéma feltérképezésekor 633 fát, 237 bokrot és cserjét, 320 rózsatövet, 92 tűlevelűt számláltak meg. A kert rehabilitációjakor az ökoszisztéma valamelyest módosult, hiszen az évek óta gondozatlan dendrológiai parkban a növényzet elvadult, a ritka és értékes fajtákat kellett elsősorban megmenteni, Thalmeiner Tünde kertépítő mérnök, a helyreállítás vezetője pedig arra törekedett, hogy a kert historikus állapotát állítsa vissza: a nyugati és a déli fertály barokk jellegét, a keleti főhomlokzat felőli angolkertet kacskaringós sétányaival, s a főtengelyből kiszökellő sugaras útjaival.
A történeti leírásban ismertetett, a processziók számára fenntartott üres tér a kommunizmus 50 esztendeje alatt jelentősen összeszűkült, virágágyások, rózsakert, bokros-füves területek vették át a helyét, ezeket a kert jelenlegi formálásakor felszámolta a tervező, s ha nem is az 19. század végi, 20. század eleji növényzettel, de képi hatásában e kor hangulatát igyekezett visszaadni. Szent László szobra körül leszűkült a négyzetes zöld felület. A főtengelybe utólag beépített, rózsákkal és tujákkal betelepített gruppot felszámolták, hogy újra teret nyerjenek a körmeneteknek, és új perspektívát adjanak a frissen felújított épületegyüttesnek. A palota északi és a székesegyház nyugati oldalhomlokzatánál megmaradt a kezdetektől létező erdős terület a közte levő allékkal, a benne található fák azonban nem történelmi korúak, noha felfedezni közöttük értékes, szép fajtákat. A templom ezen oldalán kapott helyet a bibliai kert, s ha a palota melletti sétányon nyugat felé tartunk, balkéz felől feltűnik egy amfiteátrum, középen szabadtéri színpaddal. Modern építmény, de mivel nyári szabadtéri programok szervezésére kiválóan alkalmas, a kert „újrabarokkosításakor” a lebontástól megmenekült. Ha az angolkertből déli irányba sétálunk, a palota oldalához simulva egy bukszusokból álló, lant formájú labirintusba érünk, amely már a belső udvar barokk jellegét erősíti. A zeneszerető, műpártoló Patachich püspök udvarában Michael Haydn, majd Carl Ditters von Dittersdorf irányításával jelentős komolyzenei élet folyt Nagyváradon. A püspök 26 fős zenekarának, a váradi ősbemutatóknak, a rendszeres koncerteknek, s magának Haydnnak állít emléket e lant. A főtengely a francia barokk kertekből visszaköszönő, ugyancsak bukszusokból kialakított labirintusban zárul a nyugati oldalon, amelyre pompás rálátás nyílik a főlépcső magasából.
A palotakert egyediségéhez hozzátartozik, hogy a középkortól napjainkig a közjóért munkálkodó jeles váradi egyházi személyiségekről elnevezett sétányokon, tereken bandukol a látogató, a kihelyezett útszéli ismertetőkön elfeledett nagyjainak életútja, egy-egy léleképítő gondolata, s az arborétum értékes növényeinek rövid leírása vehető át szellemi táplálékként.